Az afrikai kontinensen Etiópia volt az egyetlen hosszú történelmi folyamatosságal rendelkező ország, amely ellen tudott állni a tartós megszállások kísérleteinek. A hagyomány szerint uralkodóik az Ó-testamentum királyaitól származtatják magukat, Dávid és Jézus Krisztus utódai és az ország lakói a kiválasztott nép maga. A rasták szerint Izrael "szent népe" ők maguk. Lásd Is 62,12 "Az úr kiválasztottjai".

A rasta-proféta Samuel Elisha Brown tana szerint, a 12 törzsből származó 144 ezer a Jelenések könyve szerint 7,4 és 14,1-ben említett nép. Hogy lehetséges azokat az országokat, akik a mi "hazánkat" rabszolgaként ábrázolják, kezelni? A repatriálással foglalkozó követelések gyakran tartalmazzák ezt a retorikus kérdést. "Azok, akik elhurcoltak és a mi rabszolgamunkánkon profitáltak, engedjenek minket végre szabadon és kárpótoljanak minket az igazságtalanságokért."

Amikor a jamaicai "Daily Gleaner" napilapban 1985. augusztus 14-én II. János Pál pápa a keresztények afrikaiak ellen elkövetett szörnyűségeiért - különös tekintettel a rabszolgatartásra - tett bocsánatkérését tették közre, a rasták elsőízben látták bevallani a bűnt a bűnösök által. Az Etiópiában való visszatérés követelését mindinkább átvitt értelemben kell értenünk, a visszatérést egy olyan helyre, ahol nincs éhség és szegénység, könny és nyomor nélkül, erőszak és kizsákmányolás nélkül létezik egy spirituális haza.

Etiópiában valójában egyetlen egy rasta-enklave (közösség) van: Shashamane, a "király földjén", melyet Hailé Selassié adományozott nekik. Ez a közösség nem számlál igazából túl sok lelket. Zion, az a hely, ahol mind azok gyülekeznek, akik a babiloni tévhitet nem fogadták el. Ez az a csomópont, ahol a zsidóság és a kereszténység találkozik. Zion Isten királysága a földön.