Mikor indult �s merre tartott a ska-mozgalom? Kik voltak a fontosabb k�pvisel�i?

 A „ska” sz�r�l a legt�bb embernek a hetvenes-nyolcvanas �vekben n�pszer�, brit csapatok ugranak be, holott a zenei m�faj gy�kerei sokkal r�gebbre �s sokkal messzebbre ny�lnak vissza. Eredetileg az 1950-es �vek m�sodik fel�ben, Jamaik�ban alakult ki mento, calypso, jazz �s R&B zenei elemek �tv�zet�b�l. K�s�bb a ska-b�l j�tt l�tre a rocksteady, majd a reggae. A kifejez�s eredete nem teljesen tiszta a zenet�rt�n�szek el�tt, Ernest Ranglin git�ros megfogalmaz�sa szerint a git�r „reszel�se” ad ki hasonl� hangot. Az egyik budapesti r�di� ska-ra szakosodott m�sor�nak k�sz�t�i �gy jellemzik a m�fajt: „Sikere nagyr�szt a m�fajban domin�ns l�ktet�st ad� billenty�k �s git�rok �ltal j�tszott fel�t�snek, az izgalmas ford�tott hangs�ly� dob-basszus j�t�knak, s az igen meghat�roz� szerepet kap� f�v�sszekci�nak k�sz�nhet�.” A szak�r�k h�rom nagy korszak�t hat�rozz�k meg a ska-nak. A kezdetek ut�n �j form�ban �s mondanival�val a hetvenes �vek v�g�n Angli�ban kelt �letre, majd a harmadik hull�m az Egyes�lt �llamokban zajlott a kilencvenes �vekben.

 A kezdetek

 A II. Vil�gh�bor� ut�n a jamaikai fiatalok rajongtak az amerikai R&B el�ad�k�rt, �s az olyan lemezlovasok, mint Duke Reid vagy Clement Dodd is el�szeretettel j�tszott�k a blueslemezeket. Az �tvenes �vek v�g�n a jamaikai zen�szek saj�t zenei ir�nyzattal rukkoltak el�: elindult h�d�t� �tj�ra a ska. A m�r eml�tett producerek saj�t kiad�kat alap�tottak a m�faj sz�les k�rben val� terjeszt�s�re. �tt�r�i k�z�tt olyan neveket eml�thet�nk, mint Derrick Morgan, Laurel Aitken, Prince Buster, Desmond Dekker, a Toots & the Maytals, a the Skatalites �s nem utols� sorban az ifj� Bob Marley �s csapata. A „nagyvil�g” 1964-ben a New York-i vil�gki�ll�t�son hallhatott el�sz�r ska muzsikosokat, els�sorban a Byron Lee & The Dragonaires r�v�n. Az Egyes�lt Kir�lys�gba U-Roy �s Prince Buster vitte �t a ska-t, eg�sz mozgalmat ind�tva �tj�ra, amit olyan zenekarok f�mjeleztek, mint a The Specials, a Madness �s a UB40. Az R&B �talakul�s�val p�rhuzamosan 1966 ut�n a ska is v�ltozott, �s megjelent a lassabb, �sszetettebb rocksteady. �rdekess�g, hogy egyes elm�letek szerint 1966-ban t�l nagy volt a forr�s�g ahhoz, hogy a ska temp�j�ra t�ncoljanak az emberek, ez�rt volt sz�ks�g a m�faj lelass�t�s�ra. A rocksteady legh�resebb k�pvisel�i a The Melodians, a The Ethiopians �s a m�r eml�tett Desmond Dekker.

 A Two Tone-korszak

 A ska m�sodik fontos korszaka a Two Tone (vagy 2 Tone) lemezkiad�r�l kapta nev�t, ami egy ideol�giai ir�nyzatot is takar. A kiad� nev�ben �s log�j�ban szerepl� fekete-feh�r sz�n jelk�pes: a jamaikai bev�ndorl�k �s az „�slakos” britek k�zti b�k�s egy�tt�l�sre utal. A kiad�t Jerry Dammers, a The Specials billenty�se alap�totta meg, azzal a c�llal, hogy a punkhoz hasonl�, m�gis bar�ts�gosabb zen�t teremtsen a fiatalok sz�m�ra. Sz�rnyai alatt olyan csapatok indulhattak el, mint a The Beat vagy a The Selecter. A k�r�lm�nyeknek megfelel�en a zene �s a mondanival� is �talakult, er�s politikai, �s antirasszista t�ltetet kapott. Ebben a k�zegben sz�letett meg a ska egyik mell�khajt�sa is, a skinheadek �ltal kedvelt Oi-st�lus, ami �tv�zte a ska �s a punkrock elemeit. A k�zv�lem�ny sokszor f�lre�rtelmezte a ska �s az oi-mozgalom eredeti mondanival�j�t, �s n�cinak gondolta a pont a n�cik ellen foggal-k�r�mmel harcol� punkokat.

 Az amerikai folytat�s

 A ska-mozgalom a nyolcvanas �vek m�sodik fel�ben, �s f�leg a kilencvenes �vekben az Egyes�lt �llamokban �ledt �j er�re. Sz�mos �j von�ssal �s zenei hat�ssal gazdagodva – mint a rock �s jazz – az „�j” ska messze elt�volodott eredeti gy�kereit�l. Szint�n ebben a korszakban indult meg a ska �s a ska punk elk�l�n�l�se, b�r az ideol�gia h�tt�r z�m�ben megmaradt. A legfontosabb szerep a New York-i Moon Ska kiad�nak jutott, ami olyan zenekarokat ind�tott �tj�ra, mint a The Toasters �s Robert „Bucket” Hingley. A kiad� f� jelszava a „csin�ld magad” elv volt, ami azt hirdeti, hogy b�rkib�l lehet zen�sz. A m�faj legismertebb nevei a korai No Doubt, az Operation Ivy �s Sublime voltak. Term�szetesen a kilencvenes �vekben is akadtak olyan muzsikusok, akik h�ek maradtak a gy�kerekhez: ilyen a The Slackers, a Hepcat �s a Let’s Go Bowling. Napjainkban �jra a hagyom�nyos ska h�d�t, �gy n�h�ny zenei szak�r� m�r a ska negyedik korszak�t emlegeti. Haz�nkban az autentikus ska egyik leghangosabb hirdet�i a Pannonia Allstars Ska Orchestra tagjai.